Szlovákia, SzG3: 2021

A Belváros után felmentem a Várhoz. Néhány szóban foglaljuk össze a történelmét, mert eléggé hektikus:

Gyakorlatilag Szent Istvántól 1919-ig magyar tulajdonban volt, egy rövid időszakot leszámítva (1042 körül). Az I. VH végére gyakorlatilag rom volt és szlovák részről felmerült a teljes eltakarítása, mivel az a volt magyar fennhatóságra emlékeztetett. Pályázatot írtak ki, hogy itt legyen a Comenius Egyetem több épülete, de nem történt semmi lépés ez ügyben. A II. VH után viszont felmerült a vár teljes újjáépítés. 1953-ban döntöttek erről véglegesen. A palotának (várnak) kész kellett lennie 1968 október 28-ra , hogy ott írhassák alá a cseh–szlovák föderációról szóló törvényt. Tehát a vár egy vadonatúj épület.

A pozsonyi várban a Szlovák Nemzeti Múzeum egyik fő része, a Történeti Múzeum (Historické múzeum), és a Szlovák Nemzeti Tanács reprezentációs termei működnek. Amikor ott voltam, nem lehetett bemenni a várba (magába az épületbe), mivel - erről itthon olvastam - állítólag bombariadó volt.

Vissza a kiránduláshoz: A sok feljárat közül a Szent Márton dóm magasságában található Zsigmond kapun keresztül mentem fel. Viszonylag lankás feljárat, szép kilátással a Duna felé. Ahogy felér az ember, szembe találja magát a Szlovák Parlament épületével, előtte szökőkúttal. Modern épület, nem igazán illik ide. A Leopod kapunál visszafordulva bejuthatunk a vár előtti térhez. Miután nem tudtam bemenni a várba, jobbról megkerülve (itt szép zöld park van) elmentem a vadonatúj Barokk kerthez. Még látszik, hogy új, a növények még nem lakták be a helyüket teljesen. Még kell egy-két év, hogy jobban nézzen ki. A Goole Maps-on látszik, hogy túl sok a fehér felület, én több felületet használtam volna fel növények részére. Ez után a keleti oldalon lévő bástyánál hagytam el a vár területét, itt egy lépcsőn kell lemenni és így jutunk ki a várfalakon kívülre.

Nem rossz hely a vár és a várhegy, de inkább csak a látvány miatt érdemes oda felmenni (szigorún saját vélemény).

A beszámoló fotóalbuma ITT tekinthető meg!

Vissza a főoldalra (katalógus)

Egy hónapig be volt zárva a Nyugati pu (2021 július) és Újpesten is megálltak a nemzetközi expresszek, ezt kihasználva elmentem 2 napra Pozsonyba. Azt eddig is tudtam (és láttam is), hogy a szlovákok alaposan elhúztak mellettünk, de az alábbit még én sem tudtam: "2017-ben Pozsony volt az Európai Unió harmadik leggazdagabb régiója a bruttó hazai termék (PPP) alapján Luxembourg és Hamburg után." (Wikipedia). Az végig látszott, hogy igen jó módban élnek. Az is szimpatikus volt, hogy nem láttam szemetet az utcán, se graffitit, a kutyaszarról nem is beszélve.

Pozsony az egyik legkisebb főváros az EU-ban (beszorulva Ausztria, Magyarország, a Duna és a Kárpátok közé), a belvárosa is viszonylag kicsi. A szállásom pont a belváros szélén volt, pont az elnöki palota (Grassalkovich palota) magasságában. Az egészben az az érdekes, hogy a belváros tele van volt magyar főnemesi, nemesi palotákkal, de a többi ház is úgy néz ki, mit egy palota (pedig lakóházak). Az hogy az adott épület palota, sokszor csak a palotaságot jelző tábláról lehet tudni. A házak és a paloták kívül belül tökéletesen fel vannak újítva (és nem csak a homlokzatok, ahogy sok helyen Mo-n). Igen sok ismert név szerepel a paloták listáján, többek között: Zichy, Grassalkovich, Dessewffy, Pállfy, Keglevic, Esterházy, Csáki, Balassa, a Prímási palota, stb. Ugyancsak szoros magyar vonatkozású a Szent Márton dóm, itt 19 magyar királyt és királynét koronáztak meg.

A Belváros főutcája a Venturska-Michalska út, amely egészen a Mihály kapuig fut. Este itt és a mellékutcákban is hatalmas tömeg eszik-iszik a vendéglőkben, a kiülős részeken is (nincs ordító zene és részeg embert sem láttam). Ugyancsak egy fő séta iránynak lehet mondani a Szlovák Nemzeti Színháztól az Új hídig húzódó teret is. Ez érint a Redut-t (Vigadó) is, valamint több palotát is (ezek zöme külföldi nagykövetség). Amikor ott jártam, éppen olasz piac volt itt olasz árukkal és olasz eladókkal Olaszországból. Ugyancsak kiemelkedő turisztikai hely a Főtér (itt is több nagykövetség található) a Régi városházával, Ha átmegyünk a Városháza árkádjai alatt, akkor eljuthatunk a Prímási palotához. Itt találkoztam egy történelmi ruhákba öltözött csoporttal. Ezek az indulás után nagy dobszóra föl és alá vonultak a városban.

A város tele van múzeumokkal, ezek közül is érdemes néhányat megnézni, főleg amelyik egy palotában került kialakításra.

Érdemes a Duna partra is kisétálni (ez a legkönnyebb a Nemzeti Színházól a Redut mellett elhaladva), itt látható többek között, hogy Bécs és Pozsony között igen jelentős a kapcsolat, éppen befutott egy katamarán, amely a két város között közlekedik. De ugyanúgy meg van a vasúti összeköttetés is, ezek óránként futnak be a Fő pályaudvarra.

Lehetne még sok mindent írni Pozsonyról, de legalább 2 napot rászánva nagyon tartalmas programot lehet összeállítani + nagyon jól főznek.

Természetesen jön majd a vár is, de az majd egy másik beszámoló lesz (ITT lehet közvetlenül oda jutni).

A beszámoló fotóalbuma ITT tekinthető meg!

Vissza a főoldalra (katalógus)