Szlovákia, SzG3: Bajmóc, SzG3

Miután Bajmóc elég közel van Budapesthez, ide úgy 5-6 évente eljutok. Általában egybekötjük egy selmecbányai vagy zójomi kirándulással (ide 1 napra is érdemes eljönni). Tulajdonképpen a legszebb szlovák (magyar) kastély lenne, ha a belsejét nem rakták volna tele valami igen idétlen nagyfejű gnóm bábukkal, mint a berendezett szobák szerves részeivel, mit akik egy életképet alkotnak. Iszonyú! Nem tudom, hogy azóta eltávolították-e ezeket, néhány éve még ott voltak. Ha igen, sokat tettek a minőségjavítás érdekébe.

"Bajmóc Privigyétől 2 km-re nyugatra, a Nyitra folyó jobb partján fekszik, a Sztrázsói-hegység keleti lábánál, 298 méteres tengerszint feletti magasságban. A várostól nyugatra emelkedik a Predné Štefankovo 600 méter magas csúcsa. Csaknem teljesen egybeépült Privigyével és Bajmócapátival, előbbitől a Nyitra-folyó, utóbbitól a fürdőkomplexum választja el.

Várát a 13. század második felében építette a Hont-Pázmány nembeli Kázmér, majd Csák Mátéé, 1321 után királyi vár. A középkorban olasz tulajdonosai voltak, akik bővítették és védőfalakkal erősítették. Mátyás király, Corvin János és a Szapolyaiak után 1527-ben a Thurzóké lett, akik sokat építettek rajta. A török 1530-ban és 1599-ben is eredménytelenül ostromolta. 1604-ben Bocskainak megnyitotta kapuit. 1637-ben a Pálffy családé lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok csak hosszas körülzárás után, 1704. július 8-án tudták kapitulációra bírni. A trencséni csatát követően a császáriak egyheti ostrom után, 1708. november 11-én foglalták vissza. A Pálffyak végig karban tartották egyik legfőbb birtokközpontjukat, majd a 20. század elején pompás, 365 ablakos várkastéllyá varázsolták. 1910-ben Bajmócnak 1346, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye privigyei járásához tartozott.

Nevezetességei:

- Fő nevezetessége 1899 és 1909 között átalakított vára, mely teljes épségben áll. Megközelítőleg tíz film forgatásának helyszíne.

- A vár alatti parkban 30-40 fokos termálvizű gyógyfürdő található, melyről Fényes Elek ezeket írja: "A hegy tövében közel a Nyitrához egy meglepő szépségű vidéken van egy meleg fürdő. A forrás a tágas fördő-épület közepén fakad, s vize szintoly orvosi erővel bir, mint a Pöstyéni; azonban nincs olly meleg, mint emez, de hideg viz elegyitése nélkül meg sem lehet benne fördeni. Kénkőrész, nincs annyi benne, de a helyett timsó. Szinére nézve olly tiszta, hogy a fenekén a legkissebb tárgyat is megláthatni. A fürdő-épületben négy osztályokra hasított állófürdő (Gehbaad) van, a különböző sorsu vendégek számára. Ezenkívül több vendégszobák. A fördőben két cső segedelmével a hideg és meleg viz szüntelen ki- és befolyván, a melegség fokát tetszés szerint mérsékelni lehet."

- A várkastély bejáratának közelében áll Szlovákia legöregebb, több mint 700 éves fája, melyet Mátyás király hársfájának neveznek.

- Toursi Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma a 14. század második felében épült a régebbi, 1244-ben már említett templom helyén. Déli gótikus kápolnája a 15. század második felében épült, 1520-ban és 1640-ben átépítették. A kóruson két, 17. századi dombormű található, a templom berendezése 17-18. századi.

- Nepomuki Szent János barokk szobra 1741-ből származik, a templom mellett áll egy kis kápolnában."

(szöveg: részben wikipedia)

Vissza a főoldalra (katalógus)