Nemrég Somoskő várát látogattuk meg, most ezt mutatom be. Nem a magyar oldalról mentünk fel, hanem átmentünk Szlovákiába, itt nemsokkal a határ után kell jobbra fordulni az első faluban, majd erről az útról is jobbra kell fordulni a falu végénél. Ez egy egynyomú, de viszonylag jó aszfaltos út, ezen kell kb. 3 km-t menni, ekkor egy kis parkolóba jutunk. Itt meg lehet venni a várba a jegyet (és a parkolási díjat is kifizetni). Egy kis játszótér is van itt. A patak partján vezet az út (a másik oldal Magyarország), majd kis tavakhoz érünk (itt válik el a határ a pataktól és mind a két oldal Szlovákiához tartozik már, lásd a térkép fotót). Útközben gyönyörű gombákat fényképeztem. Egy idő után visszafordul az út a patak túloldalán, majd elérve a hegyet egy kis szerpentinbe csap át. Ekkor érintjük a Kőtengert és a Bazaltfolyást. Felérve a kúpra, megpillantjuk a várat. Jegyet itt is lehet venni (mindenhol elfogadják a HUF-t). Maga a vár nem túl nagy szám, egy szokásos várrom, viszont a kilátás pazar. Most egy keveset a vár történelméről:
Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit.
A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a „pogány” seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait.
Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”
További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek – Szlovákia önálló állammá alakulása után – sajnálatos módon félbeszakadtak.
Most vissza a térképhez:
Rám nem lehet mondani, hogy irredenta vagyok (bár Trianonnal nem értek egyet), ezt viszont nem tudja nekem senki megmagyarázni, hogy a vár hogyan került a szlovákokhoz. Azon az oldalon 3-4 km-es körzetben nincs falu vagy város, ezen az oldalon viszont itt van Somoskő falu. A vár és a legszélső házak között van kb. 20 m és a határ a várfal és a házak között fut a domboldalon, majd bekanyarodik É felé és lefut a már említett patakhoz. Maga a domb egy különálló kúp, nem tudom, hogy mi indokolta azt, hogy nem logikusan a mögötte futó patakvölgyben határozták meg a határt, hanem a falu és a vár között. Szerintem a vár és a falu szerves egységet képez(ne).
(szöveg: részben wikipedia)
Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit.
A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a „pogány” seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait.
Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”
További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek – Szlovákia önálló állammá alakulása után – sajnálatos módon félbeszakadtak.
Most vissza a térképhez:
Rám nem lehet mondani, hogy irredenta vagyok (bár Trianonnal nem értek egyet), ezt viszont nem tudja nekem senki megmagyarázni, hogy a vár hogyan került a szlovákokhoz. Azon az oldalon 3-4 km-es körzetben nincs falu vagy város, ezen az oldalon viszont itt van Somoskő falu. A vár és a legszélső házak között van kb. 20 m és a határ a várfal és a házak között fut a domboldalon, majd bekanyarodik É felé és lefut a már említett patakhoz. Maga a domb egy különálló kúp, nem tudom, hogy mi indokolta azt, hogy nem logikusan a mögötte futó patakvölgyben határozták meg a határt, hanem a falu és a vár között. Szerintem a vár és a falu szerves egységet képez(ne).
(szöveg: részben wikipedia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése